Milyenek az új borok? Ez a kérdés természetesen minden évben felmerül ebben az időszakban. Arról már több helyen is szó esett, milyen nehéz esztendő áll a szőlészek mögött, de vajon mit tapasztaltak a borászok? Többek között erről is mesélt Váli Péter Rónai Egonnak a Veszik vagy Isszák című rádiós műsorában.
„Érdekes évjárat volt: a tavasz hűvösen indult, a virágzás pedig több helyen problémákat okozott. Az ország egyes részein a szőlő elfagyott, ami az érintett gazdák számára különösen nehéz helyzetet teremtett. Nekik ugyanis akkor is végig kell csinálniuk a teljes növényvédelmi munkát, ha végül nem lesz mit szüretelniük. Aki fagykárt szenvedett, annak tehát rendkívül nehéz éve volt. Badacsonyban, különösen a déli fekvésű lejtőkön szerencsére nem tapasztaltunk ilyen problémát. A virágzás megfelelően zajlott, és a szőlő termékenyülése is viszonylag jól alakult. A nyár azonban már egészen más kihívást hozott: Európa jelentős részét rendkívüli aszály sújtotta, a szőlőnek éves szinten általában 500–600 milliméter csapadékra lenne szüksége, ennek azonban idén még a töredéke sem hullott le. Ráadásul nem egyetlen száraz évről beszélünk, hiszen az elmúlt két-három esztendő is meglehetősen aszályos volt. A talajok víztartalékai fokozatosan kimerülnek, így a növények egyre nehezebben viselik a szélsőséges körülményeket. A szőlő ugyanakkor rendkívül szívós növény.” – mondta Váli Péter. Mint hozzátette „a régi gazdák azt tartották, hogy az ilyen nehéz, száraz évjáratokban is születhetnek igazán nagy borok, mert a szőlő ilyenkor más arcát mutathatja meg, és az ásványosság, a mineralitás is hangsúlyosabban jelenhet meg a borokban. A termés mennyisége nálunk várhatóan 20–30 százalékkal marad el a megszokottól, az ízek tekintetében azonban nagyon érdekes dolgokat tapasztalunk: a badacsonyi borokban elképesztően finom mineralitás jelent meg. Az eddig megkóstolt, már letisztult tételek alapján bizakodó vagyok: úgy érzem, egészen különleges évjáratot kaphatunk.”
Gazdasági szempontból – említi Váli Péter, nem volt jó év. Ilyenkor a borász természetesen azon is elgondolkodik, mit lehetne másképpen csinálni annak érdekében, hogy a következő esztendő gazdasági szempontból is sikeresebb legyen. Véleménye szerint a magyar szőlőkultúra eljutott arra a pontra, amikor komolyan el kell gondolkodnunk a kiterjedt öntözőrendszerek kialakításán. Egy-egy gazdának önállóan megvalósítani egy ilyen beruházást szinte lehetetlen feladat. Az aszályos időszakokban egyetlen szőlőtőke is jelentős mennyiségű vizet igényel, hektáronként pedig már több ezer liter vízről beszélünk. Ennek a megfelelő mennyiségben és időben történő biztosítása komoly infrastruktúrát kíván.
„Úgy gondolom, hogy erre csak összefogással, szövetkezeti formában vagy akár teljes borvidéki együttműködés keretében lehet megoldást találni. Jó példa erre Wachau, ahol a borvidék jelentős részén sikerült kiépíteni a csepegtető öntözőrendszereket. Azt gondolom, hogy Magyarországon is el kellene kezdeni az ehhez szükséges engedélyezési, támogatási és szervezési folyamatokat. Hosszú távon csak úgy lehetnek igazán jól működő birtokaink és versenyképes borvidékeink, ha közösen gondolkodunk, és egységes öntözési rendszereket alakítunk ki.” – tette hozzá Váli Péter.
A teljes interjút a következő linkre kattintva tudjátok meghallgatni: Spirit FM Milyenek az újborok? | VESZIK VAGY ISSZÁK
